Magyar

English

 
  •  

 


 

„Ha rendszeresen gyakorolsz, a jóga gondoskodik rólad. Finomodik az érzékelésed: megérzed mi a jó és mi a rossz. Morálisabb megoldásokra törekszel a mindennapjaid során. Meditálsz. Tapasztalod majd, hogy a válaszok a gyakorlásban rejlenek, a gyakorlás pedig sohasem ítélkezik feletted.”


A jóga egy Indiából származó, több ezer éves (5-6 ezer év) múltra visszatekintő önmegfigyeléses, tapasztalati tudomány, melyet indiai bölcsek, a rishik tanítottak, fejlesztettek évezredeken keresztül és a tudás azóta is mesterről-tanítványra száll.
A hat ősi, ortodox ind filozófiai rendszer (Szánkhja, Mímánszá, Védánta, Vaisésika, Njája, Jóga) egyike.  

A jóga nevének gyökere a szankszrit judzs szóból ered. Jelentése: egység, egyesülés, fúzió… az egyéni lélekkel (Átma) és az univerzális lélekkel (Prámatma). Másik jelentése igába vonni, vagyis uralni mind az elmét, mind pedig a testet.  
A test, lélek, tudat harmonikus egysége, egyensúlya.

Egy hagyományos gyakorlati és elméleti rendszer, melynek lényegét Patanjali (indiai bölcs) foglalta össze a jóga klasszikus korában, i.e. kb. 100-ban, Jóga Szútrák (Yoga Sutras) néven (szútra=tudás). "Jóga=gyakorlás+nem ragaszkodás." 
„A jóga az elme gondolathullámain való uralkodás.” /Patanjali/
A jóga legfontosabb irodalma a Jóga Szútrák, a Védák (Szent könyvek), az Upanisadok (a Védák magyarázatai) és a Bhagavad-Gíta.

Patanjali szútráiban a jógának 8 fokát (astanga) különbözteti meg, melyek lehetséges spirituális útmutatók a jóginak.
Ez a rendszer szerves egységet alkot, mindegyik egymásra épül és egymásból következik, a fokozatokat be kell tartani. A jóga elsõ két foka (külső-belső magatartás) elsajátítása nélkül az ősi jógaszövegek nem is ajánlják elkezdeni a testtartások gyakorlását. De! Fontos tudni, hogy ezek nem törvények, mindenkinek a saját hozzáállására van bízva, hogy magáévá teszi-e vagy sem.

1. Jama (egyetemes erkölcsi parancsolatok)

•    Ahimsa (erőszakmentesség, ártó szándék nélküliség)
•    Szatya (igazság, igazsághoz való hűség)
•    Asteya (lopás nélküliség)
•    Brahmacharya (szélsőségektõl való tartózkodás)
•    Aparigraha (mentesség a felhalmozástól
)

2. Nijama (az egyéni gyakorlásban alkalmazható magatartási szabályok)

•    Sauca (tisztaság)
•    Samtosa (elégedettség)
•    Tapas (hév vagy aszkézis, gyakorolj elszántan)
•    Svadhyaya (önmagunk képzése)
•    Ishvara pranidhana (Isten iránti odaadás)

3. Aszana (testgyakorlatok, tartás)
4. Pranayama (a légzésritmus szabályozása, légzőgyakorlatok)
5. Pratyahara (érzékszervek uralma, érzékek visszavonása)
6. Dharana (koncentráció)
7. Dhyana (meditáció)
8. Szamadhi (elmélyedés, a belső béke elnyerése, a szupertudatosság állapota)

 


A hinduizmusban rengeteg Istent és istenszerű lényt ismernek, tisztelnek.
A nagy "Isten-háromság": Brahma, Visnu és Siva.
Siva a megújulás, a megmentő, minden rossz és gonosz elpusztítója,

képes elégetni, elpusztítani, porig rombolni mindazt, ami elavult, üressé vált, ami akadályt jelent a fejlődésben, a továbbhaladásban. Ötféle formában van jelen, melyek működése alkotja a keretét minden spirituális tapasztalatnak, amelyben részünk lehet. Alapigazsága, hogy minden cselekvésbe rejtve ott van Isten tette. Siva a tudat, a tisztaság és a tűz. A mondavilág szerint ő hozta el a jóga bölcsességét az emberiségnek.

 


Többféle jógaút létezik, melyen haladhatunk személyiségünk, habitusunk és érdeklődésünknek megfelelõen. A különböző módszereknek a lényege, célja tulajdonképpen ugyanaz: Önmagunk, a bennünk lévő Isten tökéletes megismerése.

A NÉGY JÓGAÖSVÉNY:

- Jnana (Dzsnáná) jóga - a tudás jógája

Ezt az utat tartják a legnehezebbnek, egyben legrövidebbnek is. Rendkívül nagy kitartást és akaraterőt igényel. A Jnana jóga alapvetõen az elmével foglalkozik és az ember értelmére koncentrál. Az önkeresés, az önvalóra irányuló tudás hajtja azokat az embereket, akik ezt a jógatípust választják, általában az intellektuel, az introvertált, befelé forduló emberek.

- Raja (Rádzsa) Jóga - Az elme feletti uralom jógája

A test és az elme uralmának tudománya. Az elmét lépésről-lépésre elemzi, majd különböző technikák alkalmazásával (meditáció) fokozatosan az uralma alá vonja, és így egyre magasabb tudatállapotokat ér el. A Raja jóga a jóga utak közül a királyi ösvénynek nevezett irányzat, amely annak köszönhető, hogy követői, gyakorlói között számos vallási és spirituális személy megtalálható. A Raja jóga egyik al-ösvénye a hatha jóga.

- Bhakti Jóga - Az odaadás jógája

A törekvő az igazságot a személyes Isten, azaz lsvara (Isten emberi ésszel és szívvel felfogható formája) iránti odaadásával és feltétlen szeretetével ismeri fel. Alapvető mozzanatai közé tartozik az imádság, éneklés, Isten neveinek ismétlése, az Istenről és szentekről szóló történetek mesélése, vallási ceremóniák és rítusok. Lényegében a legtöbb vallás a jógát tanítja, de mindig fennáll a veszély, hogy fanatizmusba csap át. A bhakti jógának több ága van, aszerint, hogy melyik istent tisztelik (pl. Krisnások).

- Karma Jóga - Az önzetlen szolgálat jógája

A törekvő, ha karma jógát gyakorol, minden cselekedetét Istennek ajánlja fel anélkül, hogy bármilyen viszonzást várna el érte. A karma jógi minden élőlényben a benne lakozó Urat próbálja meglátni. Megtisztítja a szívet és megtanít az őszinteségre, együttérzésre, az önzetlen cselekvésre, vagyis, hogy tetteinkért ne várjunk semmiféle jutalmat, vagy egyéb viszonzást.
A Karma jóga célja, hogy megszabaduljunk a karma kötelékéből (minden cselekedetünk egy annak megfelelõ következménnyel
jár).

HATHA jóga:

„HA”= Nap (Yang megfelelője, pozitív energia, aktív, jobb oldal, férfias)
„THA”= Hold (Yin megfelelője, negatív energia, passzív, bal oldal, nőies)
Tehát a pozitív és negatív energiák ismeretét, egyensúlyba hozását, összekapcsolódását és uralását jelenti. Ez azért is fontos, mert az egyensúly adja meg a tökéletes EGÉSZséget számunkra.
A Hatha jóga az egyik legismertebb út, a legszélesebb körben terjedt el a nyugati világban. Összetett rendszer, testgyakorlatok (asana), légzőgyakorlatok (pranayama), relaxáció, meditáció, tisztító gyakorlatok (kriyak)… erkölcsi útmutatások alapján.

 

Miért jógázzunk?

A jóga a testi-lelki egészség elérése, belső béke megvalósítására irányuló, napjainkban a legelterjedtebb rekreációs rendszer.
Ki ne szeretne egészséges, elégedett, boldog lenni? Próbálunk erre törekedni, de a mai 21. században egyre nehezebb ennek elérése. Az egészségtelen életmód, a mozgás hiánya, a stressz előbb-utóbb megbetegíti a testet-lelket. A rossz tartástól, sok üléstől a test elmerevedik, csontjaink, ízületeink, csigolyáink kopnak, meszesednek, a folyamatos feszült ideg- és lelkiállapottól számos mentális betegségekig is eljuthatunk… Soroljam még? De mindezen változtathatunk, csak AKARNUNK kell, nem kifogásokat keresnünk!

Mindenki keres valamit, de nem biztos, hogy még tudatosult benne. Valójában Önmagunkat keressük, mert rég elvesztettük a kapcsolatot Önvalónkkal, eltávolodtunk, elhidegültünk ősi, eredeti, természetes lényünktől, mely tudatos, harmónikus, szabad lény… Több út van, mindegyik ugyanoda vezet. Hogy melyiken indulunk el, az már a mi választásunk, egyben felelősségünk is. Csak a saját tapasztalat vezethet az igazi megismeréshez, tudáshoz.

 "Minden út jó, amelyik elvezet valahová. Nem baj, ha útközben elfáradsz, vagy nem érsz el a célodig. De ha elesel, mindig kelj fel, és menj tovább."   /Popper Péter/

A jógát sokféle okból lehet elkezdeni, van, aki az egészség megőrzése céljából, mások stresszoldás miatt, megint mások önmaguk és a Világ megismeréséért indulnak el az úton… Egyik sem magasabb vagy alacsonyabb rendű a másiknál. Bármelyik indíttatás miatt is kezdjük el, mindenképpen fogunk fejlődni. A lényeg a rendszeres, kitartó, türelmes gyakorlás!

Békét és elégedettséget csak akkor találunk, ha helyreállítjuk az EGYensúlyt testünkben, lelkünkben, életünkben. De mindezt magunknak kell elérni és megvalósítani, senki nem léphet helyettünk, nem adhat boldogságot, egészséget, ezeket külső eszközökkel, pénzzel nem lehet megvásárolni.
Miért nem vagyunk boldogok, miért elégedetlenkedünk állandóan? Mert az emberek nagy része a külső dolgokban keresi az örömöket, melyek csak ideig-óráig adhatnak megnyugvást, a megelégedettség érzését, de ez önbecsapás, a tudatlanság jele. Egy idő után már csak egy nagy űrt érzünk és rá kell jönnünk, hogy nem vagyunk boldogok. Újból elkezdjük keresni, hajszolni az élvezeteket, de ha már elértük a "célt", megint jön a késztetés, "tovább, tovább, még, még, akarom..."

Állandóan félelemben élünk, hogy elveszítünk valamit vagy valakit, vagy nem kapjuk meg, amit akarunk, ez pedig megfoszt az igazi élvezettől, megfoszt attól, hogy igazán MEGÉLjük az ÉLetet! Az állandó nyomás alatt nem lehet élvezni az életet.
A külvilágban könnyen el lehet tévedni, de önmagunkban esély sincs erre.

A jóga az egészségmegőrzésen kívül az önmegismerés útja is, a lelki és szellemi élet egyik tiszta, őszinte formája, a valóság, az én, a szellem és a lélek igazi megismerése. Végső célja egy magasabb tudatállapot, a teljesség, az EGYség élménye, de ehhez hosszú út vezet. Ezt az utat járom én is nap, mint nap, mely út küzdelemmel, sok tanulással, lemondással is jár, de megéri ez az utazás, mert amit cserébe kapunk, az nem mindennapi!

Egy idő után a jóga már az életmódunkká válik. Nemcsak abban a 1.5 órában jógázunk, hanem az akkor megszerzett "tudást" kivisszük az életbe, beintegráljuk a mindennapjainkba, cselekedeteinkbe. Itt kezdődik az igazi Jóga! Ahogy beszélünk, lélegzünk, dolgozunk, házimunkát végzünk, nevelünk, szeretünk...

A jóga megtanít, hogy befelé nézzünk és megtaláljuk a boldogság valódi forrását, belső otthonunkat. E nélkül elveszünk, elveszítjük a talajt a lábunk alól. 
Szép lassan egyre világosabbá válik számunkra, hogy minden, ami történik velünk, legyen az jó vagy rossz, mind-mind önmagunkból ered.
Önmagadban megtalálsz mindent, amire valóban szükséged van! Tekints befelé, tarts ÖNvizsgálatot, ismerd meg az elméd működését, légy pozitív és csendesedj el, valósítsd meg ÖNmagad...

"A jóga a módszer, amellyel elérheted a nem-álmodó elmét. A jóga az itt-és-most-lét tudománya. A jóga azt jelenti: most már készen állsz, hogy ne reménykedj többé, hogy ne ugorj előre, önnön valóságodat így folyton megelőzve.  A jóga azt jelenti, hogy szembenézel a valósággal úgy, ahogy van."


Nagyon sok jótékony hatása van a jógának, íme néhány közülük:

Fizikai hatások:

  • Erősíti az izomzatot, hajlékonyabbá teszi a testet, izmokat, ízületeket
  • Energetizálja a testet-lelket, fiatalító hatású
  • A test oxigénellátottsága nő
  • A test spontán gyógyító folyamatai elindulnak, betegségek megelőzése, gyógyítása
  • Vegetatív idegrendszert (szimpatikus, paraszimpatikus) kiegyensúlyozza
  • Testtudatosság kialakulása, határaink megismerése...

 

Lelki, mentális hatások:

  • Kitartás, türelem, koncentrációs képességek javulása
  • Relaxál, megnyugtat
  • Feloldja az elmét akadályozó lelki blokkokat
  • Kiegyensúlyozza a kavargó érzelmeket a légzés által
  • Belső önfegyelem
  • Kialakul a tisztánlátás képessége
  • ÉN-kép realizálódása, ÖNismeret, a személyiség átalakítását is lehetővé teszi... 


"Mindannyian tanulók vagyunk, a különbséget közöttünk csak a gyakorlással eltöltött idő teszi."
/Kevin Gardiner/


 

Ön a(z) 585291. látogatója lapunknak
By GyGaTech (C)2010 (By G' V1.05)